Parajd a Sóvidék híres üdülőtelepe, amely 5oo – 525 m tengerszint feletti magasságban található, Hargita megyében, régi turisztikai hírnévvel rendelkező helységekkel körülvéve, például Szováta (11 km) és Korond (11 km). Praid "sós ország", mert a falu szélén 576 m magas sóhegy található.
A sóbánya valódi turisztikai attrakció, és a sós fürdő emlékezetes élmény. Parajdon sóforrások (49 fok) és sóhegy található sós forrásokkal.
Az üdülőhelyen sós vízzel felszerelt strand található, melyben forró sófürdők is vannak, a sós vizet pedig kazánok fűtik. Ezek a fürdők nagyon hatékonyak a reuma kezelésében.

A Panzió*** - Parajd a Sóvidék szívében Parajdon található, a 13B főút mellet, a Kis Küküllő völgyében, mégis intim környezetet nyújt a telek nagy méretének köszönhetően.
A parajdi panzióban családias légkör várja Önt és családját. Kényelmes szobák fürdővel, minden komfort melyet egy új modern stílusú épület biztosíthat.
A 2000 m²-nél nagyobb telken biztosított a parkolás, az aktív pihenés és játék lehetősége is. A gyümölcsfák lombja kellemes környezetet biztosít a nyári forróságban is.
Az épület, kert kapcsolatot nagy terasz biztosítja amelyről megnyugtató kilátás nyílik a szemközti hegyekre. Az egészséges, sós hegyi levegő jó közérzetet biztosít télen, nyáron.
A panzióban 10 szoba található, fürdővel, erkéllyel, kábel TV, internet, jól felszerelt konyha, hal, étkező.
A szobák nagy méretűek, levegősek, világosak, felszerelésük egy francia ágy és egy pót ágy.
A konyhában minden étkezéshez szükséges gép és felszerelés megtalálható.
A meleg víz és a fűtés egy fa tüzelésű kazánnal központilag előállított. A meleg víz állandóan rendelkezésre áll.
A környéken sok kikapcsolódási lehetőség van nyáron és télen is: túrázás, sízés, sós termál fürdő, a híres sóbánya, valamint a Sós Strand.

Látnivalók, szórakozás

Rapsóné várának romjai
Határában a Kis-Küküllő és a Nagyág völgyén felfelé haladva emelkedő sziklacsoport egyik csúcsán állnak Rapsóné várának romjai. Ősi székely várnak tartják, eredete, sorsa ismeretlen. Az 1974. évi ásatás alapján 11-12. századinak becsülik.

Só bánya
A településnek már a rómaiak korában is működtek sóbányái. A hagyomány szerint eredetileg a mai Deszkásvár-dűlőben feküdt, melyet az itt talált településnyomok megerősítenek. Kápolnásmezőn egykor Szent László kápolnája állott, romjai 1852-ben még látszottak.
A bányák sócsarnokai a légúti betegségek kiváló gyógyhelyei. A bányában 120 m mélyen templom, játszótér is van.

A Székelyföld lakói 1562-ig szabadon rendelkeztek a sóval, a sóvidéki sót a székely nemzet sójaként is emlegették, de a székelyek sorozatos lázongásai miatt II. János magyar király a székely sóbányákat állami monopóliummá nyilvánította. II. János elrendelte a sóbányák őrzését és így jön létre 1564-ben Parajd települése. Az erdélyi fejedelemség korában a székelyek sóbányája, a kamaraispán székhelye a szomszédos Sófalván volt. Parajd települése megszületésétől kezdve még sokáig Sófalva a későbbi Felsősófalva tartozéka, 1669-ben válik ki önálló településként Sófalvából. A Habsburg uralom alatt nyitják meg Parajdon a sóbányákat. Orbán Balázs által megjelentetett Székelyföld leírásában 1868-ban 1375 lakosából 1226 székely,31 idegen és 18 más nemzetiségű, 1910-ben 2888 lakosából 2858 magyar, 17 német, 8 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Parajdi járásához tartozott. A Maros Magyar Autonóm Tartomány felszámolásával 1968-ban Parajdhoz csatolják az addig önálló községként szereplő Sófalvát, így a mai nap Alsó- és Felsősófalva, illetve Békástanya Parajd község része. Parajd falu 1992-ben 3790 lakosából, 3554 magyar, 169 cigány, 64 román volt.

Sószoros
A település másik nevezetességei a határában levő sósziklák, melyek legnevezetesebbike az 576 m magas Sóhát, amely kb. 2 milliárd tonna sót tartalmaz. A Korond-patak vize a Só-szorosban tör át a sósziklákon.

Parajd nevezetességei